Minden évben eljön februárban a karnevál,a farsang ideje -melyet azonban minden ország egy kicsit másként ünnepel.
Ahogyan a karácsony sem teljesen egyforma minden országban,úgy a farsangi szokások sem -milyen is lenne,ha mindenki azonos módon ünnepelne? Éppen a különbségekben van a jellegzetességük.Lássuk,miként űzik a telet Európa néhány országában?
Franciaország
Franciaországban két fő karnevált ünnepelnek: a nizzait és a párizsit.Nizzában már 1294-ben is éltek a farsangi szokások -ma az ünnepséget évente rendezik és több millió látogatót vonz a nagyböjtöt megelőző két hétben.
A párizsi karnevált egy ismert,bolondos középkori fesztivál napja után tartják -a szokás a 16.századba,vagy még ennél is korábbra nyúlik vissza -de 1952 és 1957 között nem rendezték meg.
Németország,Svájc és Ausztria
A farsangi karnevál-hét a hamvazószerda előtti csütörtökön kezdődik,parádés felvonulás közepette zajlik a hétvége folyamán és hamvazószerdával végződik.
A főbb ünnepségek a Rosenmontag (rózsák hétfője -húshagyókedd előtti hétfő) körül történnek.Számos városban ünneplik a húshagyókeddet.A német nyelvű országokban a karneválnak két típusát tartják.Nyugat-Németországban a Rheinish Carnival a szokás,mely a kosztümös,parádés felvonulásokról híres.A kölni karnevál a legnagyobb és legismertebb.A "Karnevál csütörtök" vagy idős hölgyek napja,tulajdonképpen megemlékezés az 1824-es mosónő lázadásról.A "sváb-alemann" karnevál vagy Fastnach,Baden-ben és Délnyugat-Németországban divat,Svájcban illetve Nyugat-Ausztriában.Hagyományosan azt az időpontot jelőli,amikor véget vetnek a "zord téli szellemek" uralmának.
Olaszország
A leghíresebb a velencei,a Viareggio-i,az Ivrea és Acireale karnevál.
A velenceit először 1268-ban rendezték meg.Felforgató jellege miatt az elmúlt évszázadokban számos alkalommal próbálták korlátok közé szorítani a maszkos-jelmezes ünneplést,ami a velencei karnevál lényege.Több éven át nem is ünnepelték,amikor a város osztrák fennhatóság alá került 1798-ban,a 20.század végére azonban újjáéledt a farsangi szokás.
A Viareggio-i karnevál egy hónapos és a legismertebb Európában,különösen nevezetes a híres embereket kifigurázó maszkok és jelmezek miatt.2001-ben karnevál fellegvárat is építettek.
Az Ivrea karnevál a "Narancsok harcáról" ismert,amikor az egymással szembenálló felek gyümölcsökkel dobálóznak -ez az esemény,melyet felidéznek,a középkorban tényleg megtörtént.
A Milánói érsekség legnagyobb részén a farsangi karnevál több mint 4 napig tart,a hamvazószerdát követő szombatig.
Anglia
Angliában a nagyböjtöt megelőző időszakot Shrovetide-nak nevezték el (lényegében a farsang utolsó 3napja).Annak volt az ideje,hogy az emberek bevallják bűneiket -a kontinenssel szemben sokkal kevésbé szólt a karneválokról.Manapság a húshagyókeddet Palacsinta napként ünneplik,de a nagyböjthöz kapcsolódó Shrovetide azért némileg túlélte a 16.században az angol reformációt.Talán az egyetlen Shrovetide karnevál,amit ünnepelnek,Cowes területén szokás.
A legnagyobb farsangi karnevál Angliában a Notting Hill karnevál,amely azonban nem kapcsolódik a nagyböjthöz -augusztus végén tartják.Egy karibi hagyományból származik.
Oroszország
A nagyböjt előtti utolsó héten ünneplik Oroszországban az ún. Maslenitsa-t.Palacsinta hétnek vagy sajthétnek is hívják.Orosz népi ünnepség,mely némely,pogány időkből származó hagyományt is magába foglal.A Maslenitsa alapvető eleme a bliny orosz palacsinta,mely a Napot szimbolizálja.Kerek és aranyszínű,de csak olyasmivel készül,amelyet az ortodox hagyományok megengednek: vaj,tojás,tej (az ortodox nagyböjt szerint a húsfogyasztás egy héttel a tej- és tojásfogyasztás előtt szűnik meg.)
A Maslenitsa során a maskarák viselése,a hógolyócsata,a lovasszán-túra is népszerű.Az ünnepség kabalája általában "Maslenitsa asszonya" -korábbi nevén Kostroma -illetve annak szalma képmása,fényes ruhákba öltöztetve.Az ünneplés tetőpontja,Maslenitsa asszonyát vasárnap este megfosztják cicomájától és a máglya martalékává válik.
Görögország
A farsangi szezont a görögöknél Apokriés-nek hívják (vagyis "búcsú a hústól") Az időszak egyik legnevezetesebb eseménye a Tsiknopémpte -melynek során az ünneplők még élvezhetik a marhasültet a tavernákban vagy barátaik házában.A rituálét megismétlik következő vasárnap.Az ezt követő héten -mely az utolsó nagyböjt előtt és a neve Tyriné vagy sajthét,már nem szabad húst enni,de tejterméket igen.A nagyböjt a "Tiszta hétfővel" kezdődik,mely a "Sajt vasárnapot" követi.A farsangi,karneváli szezonban az emberek maskarába bújnak és részt vesznek az általános mulatozásban.
A "Patras" ugyanakkor a legnagyobb éves karnevál Görögországban,3 napos ünnepség koncertekkel,parádés,maszkos felvonulásokkal és számos mulatságos gyermekprogrammal.A legnagyobb mulatságot "sajt vasárnap" délben tartják,melynek csúcspontja a "Karnevál király" képmásának elégetése a Patras kikötőben.
Számos más régióban rendeznek karnevált,de jóval kisebbeket,amelyek elsősorban a hagyományos farsangi szokásokra koncentrálnak.
Hollandia
Hollandiában a farsang neve Vastenavond,melyet leginkább a katolikus régiókban ünnepelnek,azaz,főként a déli tartományokban,Limburgban és az Észak-Brabant részeken.
Hagyományosan a hamvazószerdát megelőző vasárnaptól keddig ünneplik.A farsangi szokások városról-városra változnak,de gyakoriak a parádék,a felvonulás hercegi kísérettel valamint a farmer esküvő (boerenbruiloft) és a hering evés.
Az egyik nevesebb holland karnevál a Rijnlandsche karnevál,amelyet Limburgban és Maastricht-ban is tartanak -némi velencei és dél-amerikai hatás jellemzi.
A legrégebbi farsangi ünnepséget egyébként 1385-ben tartották,Hertogenbosch-ban -a híres 15.századi festő,Jheronimus Bosch meg is örökítette őket festményein.
Magyarország
A Busójárás,a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása,télbúcsúztató,tavaszköszöntő,oltalmazó,termékenységet varázsló ünnep.Mohácson a hagyomány eredetét a török űzés legendájával is magyarázzák.
A mai busójárás a régi népszokás központjában,a Kóló téren kezdődik.A beöltözött busók,jankelék,maskarák itt gyülekeznek,itt találkoznak a Dunán csónakkal átkelt busók az ágyus,az ördögkerekes,a szekeres,a kürtös,a teknős és más busó csoportokkal.A különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére,ahol szabad farsang kezdődik.Szürkületkor mindenki visszatér a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak,dévajkodnak az emberekkel.Ezzel ér véget a Farsangvasárnap.A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak,amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett,telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól,s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Az idei Busójárás: 2017.február 23.-2017.február 28.
